Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az álmokról és a tudatalattiról általában

2013.08.05

Az emberi agy egy területe a mai tudománynak a sok közül, melyekben még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Az agyunkkal kapcsolatos információk nagy része inkább elmélet, mint tudományosan bizonyított tény. De ugyebár az elméletekből, ötletekből születnek a legnagyobb felfedezések.

A pszichológiai legnagyobb karakterei voltak Sigmund Freud és Carl Gustav Jung. Az aggyal foglalkozó bejegyzéseimben mindig az ő elméleteiket, felfedezéseiket fogom felhasználni, így ha elfelejtenék rájuk hivatkozni, csak gondoljatok rájuk.

Az emlősök agya egy olyan komplex gépezet, mely a folyamatos működés miatt naponta több órányi pihenést igényel. Ilyen pihenéskor az agy teljesen kikapcsol. Ezt az állapotot nevezzük alvásnak. Az alvás legalább olyan fontos, mint az evés-ivás, az alváshiány a legkülönfélébb agyi megbetegedéseket produkálhatja. A szükséges alvásmennyiség sok dologtól függ: életkortól, egészségi-fizikai állapottól, egyéntől, stb. Aki még 8 órát sem szokott aludni naponta, az kezdjen valamit az életével, mert az a minimum. Nekem a 8 óra általában mindig megvan, de legalább 10-nek kéne lennie minden alváskor, ami viszont hol megvan, hol nincs.

Mi történik elalváskor? Az agy fokozatosan elkezdi lekapcsolni a természetes működési folyamatait. Megszűnik az érzékelés, a gondolkodás, a képzelet, az emlékezés, végül pedig a mozgás. Ha valakinél a mozgás nem szűnik meg alvás közben, azt úgy nevezik, hogy alvajárás, ami nem egészséges. Aztán kis idő múlva (kb. másfél óra) bizonyos működések újból elindulnak. A gondolkodás és a képzelet hatására az agyunk képeket, hangokat alkot, amiket mi érzékelünk, és ha szerencsénk van, még emlékszünk is ezekre. Úgy van, ezek az álmok. A mozgás eleinte csak a szem gyors mozgásában nyilvánul meg (REM = rapid eye-movement), illetve kisebb arcizom összerándulásokból. Ha az álom elég "mozgalmas", a test többi izma is mozgásba lendülhet, ezt általában ébredés kíséri. Viszont akár mozogjanak az izmaink álom közben, akár nem, az álmot mindig egy hosszabb-rövidebb ébredés zárja le. Ha az illető azonnal visszaalszik, nem fog emlékezni sem az álomra, sem az azt követő ébredésre. Ha éjszaka ébren találjuk magunkat, biztos, hogy ébredés előtt álmodtunk is valamit, ekkor általában még könnyen fel is lehet idézni, hogy mit.

03sleepstagesonenight.jpg

A képen jól látható, mikor milyen mélyen alszunk. A REM-szakaszok közben mindig álmodunk, de az alvás többi szakaszában is előfordulhatnak ún. nem-REM álmok. A REM-szakaszok az éjszaka előrehaladtával egyre hosszabbak, az éjszaka előrehaladtával így egyre többet álmodunk. Ezekre az álmokra jobban is emlékszünk, mint mondjuk a legelső álomra az adott éjszaka.

Miért álmodunk? A kevésbé mély alvási szakaszok kitűnő alkalmat biztosítanak az agynak, hogy feldolgozza az előző napi, vagy esetleg korábbi eseményeket. Beindul a gondolkodás és a képzelődés, és a múlt történéseire gondolva az agy bizonyos képeket vetít le nekünk. Ezek a képek sokszor vágyainkat, szokásainkat tükrözik, de van, hogy olyan álomkép ragad meg az emlékezetünkben, melyet nem tudunk hova tenni. Feltesszük magunknak a kérdést: "Miért álmodtam hatlábú vízilóról, mikor még soha életemben nem is láttam hasonlót, meg nem is gondoltam hasonlóra?" Itt kerül képbe az a fogalom, hogy tudatalatti.

Freud és Jung sokat foglalkoztak azzal, hogy miért azt álmodják, amit. Szerintük van az agynak egy olyan területe, amiről nem tudunk, viszont ami befolyásol minket a mindennapokban, illetve alvás közben is. Ezt nevezték el tudatalattinak. Ez raktározza el minden emlékünket, tapasztalatunkat, ami életünk során valaha ért minket.  Ugyanis túl nagy feladat lenne az agynak mindenre tudatosan emlékezni. Csak azokra a dolgokra emlékszünk tudatosan, amik a megszokottnál mélyebb nyomot hagytak bennünk. A többi a tudatalattiban raktározódik el, hogy aztán azok a jövőben is befolyással legyenek ránk. A "megérzések", "dezsavü-k", és a "valami azt súgja" gondolatok ilyen elfeledett emlékekből származnak. Amikor mi sem tudjuk, miért tartunk valamitől, vagy miért akarunk nagyon valamit.

A tudalatti működésének köszönhető minden, amit az álmunkban látunk. A közelmúlt emlékein gondolkozva megoldást keresünk bizonyos dolgokra alvás közben. A megoldást az agy szimbolikusan vetíti elénk a tudatalattiból merített információk alapján. Vagy esetleg olyan gondolatok alapján, melyeket tudatosan még valamiért nem vallottunk be magunknak, de ott motoszkálnak az agyunk mélyén.

Egy nagyon egyszerű példát fogok most leírni. Egy tizenhat éves lány, aki nagyon sokat veszekszik mostanában hőn szeretett párjával, a következőt álmodja (idézőjeltől idézőjelig tart az álom):

"Anyukájával a konyhaasztalnál beszélgetnek az iskolai történésekről. Az asztal szépen meg van terítve, ugyanis a lány éppen ebédelni készül. Csakhogy észrevesz valami furcsát. A szalvéta, amely félig citromsárga, félig kék, középen ki van lyukadva.

- Hozzak egy másikat? - kérdezi az anyuka.

- Ne hozz, megjavítom ezt. - válaszolja a lány.

- De nincsen cellux. - mondja az anya felvont szemöldökkel, halvány mosollyal.

A lány észreveszi, hogy az asztalon van tű meg piros cérna, elkezdi hát megvarrni a szalvétát. Azonban amint a végére érna a lyuknak, az továbbszakad, illetve kettő másik is megjelenik rajta.

- Miért nem megy? - kérdezi kétségbeesetten.

- Szakítsd el a fenébe, majd lesz másik. - válaszolja az anyuka."

A lány felébred reggel, és mondjuk emlékszik az álomra. "Ilyen butaságot álmodni..." gondolja, majd elkezdi tenni a napi teendőit.

Az álmok szimbolikusak. A példában a szalvéta a lány párkapcsolatát jelképezi, amit a lány minden erőfeszítésével próbál épen tartani, azonban az folyamatosan el-elszakad (mellesleg még régebben beszélték egy boldogabb estén a barátjával, hogy a kedvenc színe a citromsárga, míg a fiúé a kék). Az anyuka a tudatalatti "besúgó", aki próbálja rábeszélni a tudatos ént, hogy inkább szakítson a sráccal, majd lesz jobb.

Az álmok mutatják meg legmélyebb gondolatainkat, lelkiállapotunkat, ötleteinket. Próbáljuk meg reggel felidézni őket, és megfejteni a szimbólumok jelentését. Nagyon jó ötleteket meríthetünk belőlük, illetve javítják az önismeretünket is. Ha van kedvünk, fogjunk egy füzetet, és írjuk bele minden álmunkat, amit reggel fel tudunk idézni. Én magam éjszaka is fel szoktam ébredni, és azonnal leírom, amit épp álmodtam, nehogy reggelre elfelejtsem. Ajánlom elolvasásra Carl Gustav Jung - Az ember és szimbólumai c. könyvet, valamint Patricia Garfield - Teremető álom c. könyvet, melyek sok álomszimbólummal foglalkoznak. Utóbbit a jövőben következő bejegyzéseimben is emlegetni fogom, mert úgy gondolom, az álomkutatás leghasznosabb könyvéről van szó.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

40 Ways to Earlier small Your Blood Weight

(Asmoomombonuro, 2018.09.27 14:51)

Poids est comment poupe votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur determination pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent prendre offre sang loin de votre coeur. Chaque set votre manque de sensibilite bat, il pompe le sang par de vos arteres a la reste de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/cialis-christine-le-duc/